Oldalak

2017. március 21., kedd

Isten, sport és a stressz


Isten, sport és a stressz




Gondolkoztál már azon, hogy a sport is válhat stresszfaktorrá az életedben?

Számos sportolóval találkoztam, akik kiégéshez hasonló tüneteket mutattak. Túl voltak hajszolva, vagy éppen edzéseken jól teljesítettek, de a versenyhelyzetekben, téthelyzetekben rendszerint kudarcot vallottak, vagy leblokkoltak. Ezeket a tüneteket magamon is felfedeztem a versenyidőszakokban. 

Ismerős, amikor a sport már nem okoz örömet, vagy kikapcsolódást, hanem stresszként éled át? 

Nem vagyok pszichiáter, de néhány dolognak utána kellett néznem. 

A kultúránk át van itatva teljesítményorientáltsággal, versengésekkel. Ezek mind stresszfaktorok. Ezeket az élet minden területén láthatjuk.

Meg kell néznünk,  hogy Isten eredetileg hogy gondolkozott a mozgással kapcsolatosan. Volt élsportolóként nem vetem el a versenysportot, vagy azokat a mozgásokat, ahol versenyhelyzet alakul ki, inkább az a fontos, hogy ezt egy másfajta gondolkozással nézzük és úgy végezzük, hogy abban örömünket leljük, mert így tudjuk Isten dicsőségére tenni és így meg fogjuk tapasztalni a jótékony hatásait is, amiben segítenek szabályozó funkciók is, hogy ezt egyensúlyban tartsuk.

Mindannyiunk számára fontos az egészség. Ezért sportolunk és mert jól esik. Nagyon fontos és elengedhetetlen a helyes táplálkozás is.

De mi a helyzet, ha nem helyesen eddzünk és utána fáradtabbak leszünk, mint voltunk, vagy a fent említett tünetegyütteseket fedezzük fel magunkban? Lehet az edzés is stresszfaktor?

A Biblia szerint élő kövek vagyunk, akikből egy szellemi templom épül föl, aminek a sáfárai vagyunk. 

Ahogy a fizikai templomnak is szüksége van rekonstrukcióra, vagy restaurálásra, így a mi testünknek is. Itt fontos egy dolgot megemlíteni, hogy a testünk nincs megváltva. Isten leredukálta az ember életét 120 évre.

A kérdés mindig az, hogy jól viseljük e gondját ennek az „élő kőnek” ami a testünk? Uralmat veszünk e fölötte?

Mivel Isten dicsősége vagyunk és uralkodásra lettünk teremtve, ezért fontos, hogy foglalkozzunk a testünkkel és uralmat kell vennünk fölötte is.

Sok keresztény az 1 Timóteus 4:8-at lebegteti meg, hogy a test gyakorlásának kevés haszna van. Sajnos ezért sokan gyerekestül öntik ki a fürdővizet és nem gyakorolják a testmozgást, így nem is élik át a pozitív hatásait.


A testmozgást kétféle gondolkodással lehet értelmezni.






Az egyik a görög gondolkodás (nyugati gondolkodás), amiből az egész olimpiai eszme kialakult, amelynek a része a versenysport. Hármas jelszava a „gyorsabban, magasabbra, erősebben” .


A másik viszont a héber gondolkodás (keleti gondolkodás), ahol nem a teljesítmény számít, ahol nincs versengés, hanem a mozgás öröme számít és az együtt átélt sikerek.


Az utóbbi gondolkodás mutatja be leginkább azt, ahogy Isten gondolkodik a mozgásról és hogy Ő gyönyörködik bennünk, amikor játszunk, vagy mozgunk és élvezzük egymás társaságát. Ez egy sokkal mélyebb, az identitásunkból fakadó tevékenység.





Meg vagyok róla győződve, hogy az élsportot is lehet ezzel a gondolkodással űzni. Akiknek ez sikerül, azok lesznek az igazi példák a sportban és a magánéletben is.


Mellette nőttem fel, mint gyermek az apja mellett, naponta bennem lelte örömét, előtte játszottam és örültem szüntelen.
Példabeszédek 8:30

A cél tehát az, hogy a mozgás örömet okozzon.

Hogyan bizonyítható ez fizikális szinten?

Mivel a testünk nincs megváltva, ezért nem tudunk mentesek lenni a stressztől, ezért Isten szabályozó funkciókat és hormonokat alkotott belénk. A stressz folyamatában például kortizol , úgynevezett stresszhormon termelődik az agyunkban, tehát át fog minket segíteni egy adott szituáción, vagy életkörülményen, amely stresszel, aggodalommal, vagy nyugtalansággal jár. Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsára.

Miért fontos ezt a hormont megemlíteni?

Ez a hormon szinte minden szinten nagyon fontos a szervezet működésében.

Számos létfontosságú feladata van:
  •            Gyors energialöketet ad
  •            Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
  •            Szabályozza az inzulint és a glükózt
  •            Immun funkciókra van hatással
  •            Szabályozza az anyagcserét
  •            Gyulladáscsökkentő hatású
  •            Növeli a fájdalomküszöböt
  •            Javítja a memóriafunkciókat
  •            A fehérjék, cukrok, zsírok felhasználását szabályozza.

Mindannyiunknak máshol van az ingerküszöbünk a stressztűrő képességünkben.

Egy biztos, hogy mindannyiunkban termelődnek a fent említett hormonok.

Ha túlműködés, vagy alulműködés történik a kortizol kibocsátásában, akkor ez a testünkre negatív hatással van, ezért nagyon fontos, hogy milyen ingereket fogadunk be.
A túledzés, vagy az alacsony kalóriájú diéta hatására is megemelkedhet a kortizol szint, ami a leptin érzékenységet csökkenti az agyban. A leptin az a hormon, amely az agynak jelzi a testzsír mennyiségét. Ha ezt megzavarjuk, akkor akár nagy intenzitású edzés alatt sem fog történni súlyvesztés, fogyás.

Magyarul a testünk ezt stresszként fogja értelmezni. Ez jó hír azok számára, akik fogyni akarnak. Szokták mondani szakkönyvek, hogy a szírégető pulzustartomány 130-150 között van, valamint a zsírégető tartomány 30-40 perc folyamatos edzés során aktiválódik, amit később már rövidebb idő alatt is lehet aktiválni.

Így van kitalálva a szervezetünk, hogy igazából azok a mozgásformák, edzésfajták, akár játékos formában okoznak pozitív hatásokat a szervezetünkben, akár az egészséges fogyást is, ahol minimális a stressz.


A teljesség igénye nélkül néhány jó tanács, hogy mire figyeljünk oda a sportolásnál, hogy ne váljon stresszfaktorrá.
  •  A testépítés világa jól ismeri a kortizol hatásait, ezért hogy a mutató ne lengjen túl és ne okozzon a túlzott edzésintenzitás izomleépülést, ezért külső szerek segítségére folyamodnak, mint pl. fehérjék, aminósavak bevitele.
  • Fontos az edzések közötti pihenő időszak megtartása, mert ilyenkor fejlődik a szervezet, szuperkompenzálódik.
  • Vissza kell szerezni a mozgás örömét. Élvezni kell.
  • Új célokat kell kitűzni.
  • Aktív pihenéseket kell beszúrni (kirándulások, biciklizés...stb.)
  • Tegyük játékossá
  • Csapatjátékok (főleg az egyéni sportolóknak)
  • Versenyhelyzeteket csökkentsük
  • Motiváljuk, biztassuk egymást (közösség)
  • Hallgassunk zenét
  • Fokozatosság elve
  • Határok felállítása
  • Bemelegítés
  • Pozitív gondolatok
Ha bölcsen sportolunk, akkor  az agyunkban is változásokat hoz létre: fokozza az általános jóérzést okozó endorfin felszabadulását (boldogsághormon), amely segít elnyomni a fáradtságot és a kimerültséget is, valamint a szerotonint, amely javítja a hangulatot.

Erre mindannyiunknak szükségünk van. A stresszt nem tudjuk kiiktatni teljesen,  de a gondolkodásunkat meg tudjuk változtatni és határokat tudunk felállítani.

Ez egy folyamat, de megéri és akkor már nem cél lesz a sport, hanem eszköz arra nézve, hogy az örömöt megtaláljuk az életben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése