Gondolatok : „Mitől” olyan gyors Usain Bolt?

„Mitől” olyan gyors Usain Bolt?

Biztos vagyok benne, hogy már sokunk elgondolkozott azon, hogy mitől olyan gyors Usain Bolt. Ha a leplet nem is tudom teljesen lehúzni, de bizonyára ki tudom szélesíteni az olvasó látókörét ezzel a témával kapcsolatosan.

2016. augusztus 5-e és 21-e között rendezték meg Rio de Janeiróban az olimpiai játékokat, amelynek az egyik legnagyobb sztárja az amarikai Michael Phelps mellett a jamaikai Usain Bolt lett, aki szakágában sporttörténelmet írt. A világ leggyorsabb embere a 100 és 200 m után a jamaikai válogatottal megnyerte a 4x100m döntőjét is.

Ezzel ő lett az első atléta, aki tripla triplázott, vagyis mindhárom számot megnyerte egymást követő három ötkarikás játékokon. Így 9-szeres olimpiai bajnoknak mondhatja magát és egy elég szűk "elit" társaság tagjai közé került, mégpedig a torony magasan vezető Michael Phelps (úszó- 23 arany), Larisa Latynina (tornász - 9 arany), Paavo Nurmi (atléta - 9 arany), Mark Spitz (úszó - 9 arany) közé.

A fantasztikus sportember minden okkal mondhatta magára ezután, hogy mindent elért és "legendává" vált, amely mindig is a célja volt.

Ahogy minden csoda három napig tart, Usain Bolt csak néhány hónapig élvezhette ezt a fantasztikus hírnevet, míg 2017 januárjában nyilvánosságra hozták, hogy 2008-ban Pekingben a 4x100m váltó egyik tagja Nesta Carter pozitív doppingtesztet produkált. A szabályok értelmében így nem csak ő, hanem a váltó összes tagjának búcsúznia kell az olimpiai aranyéremtől.

Usain Bolt szívszorítónak tartotta ezt a történetet, de ugyanakkor több helyen azt nyilatkozta, hogyha vissza kell adnia az aranyérmet, akkor ez nem okoz neki problémát.

Így 8- szoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát és ezzel az örökranglistán visszacsúszott a 12-ik helyre, amelyet most társbérletben tart Ray Ewryvel.

2017-ben még mindig fog versenyezni Usain Bolt és a londoni világbajnokságon fogja befejezni a pályafutását a hamarosan 31 éves 11x világbajnok és 8x olimpiai bajnok atléta.

Felmerülhet bennünk a kérdés, ha Nesta Carter lebukott 2008-as váltófutásában, akkor Usain Bolt nem fog a jövőben lebukni?

Ha visszatekintünk a pályafutására, akkor már számtalanszor vádolták meg őt doppingolással, de ha gyanú is lépett fel, akkor is mindig valaki tisztára mosta.

2015.augusztusában rendezték meg Pekingben az Atlétikai Világbajnokságot. Talán nem véletlen, hogy pont előtte robbant fel egy újabb „dopping bomba”, ahol az angol Sunday Times és a német ARD/WDR tényfeltáró anyagát vizsgálja jelenleg is a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA). A tényfeltáró anyag szerint 2001 és 2012 között az olimpiákon és világbajnokságokon kiosztott 55 atlétikai aranyérmet és 146 érmet szereztek meg gyanús, doppingolásra utaló módon a versenyzők. Még ugyanebben a cikkben már a nyilvánosság elé hozták, hogy a jamaikai Usain Bolt és a Britt Moh Farah tiszta.

Nem foglalok álláspontot a doppingolások kérdésében, hogy ki doppingol, ki nem, de ezek mindenesetre érdekes egybeesések.

Azt láthatjuk, hogy amióta a kimagasló emberi teljesítmény dicsőséget és rangot jelent egy társadalomban és magának az országnak, az emberek valamilyen természetes vagy

mesterséges szerrel próbálják szervezetüket a mindennapi feladataik ellátásához szükségesnél nagyobb teljesítményre késztetni.

Már a görögök történelmében az ókori olimpián is megjelent a teljesítmény fokozása, ahol a sportolók hittek abban, hogy különböző állati és növényi eredetű szerek fogyasztása javítja képességeiket, de arról is vannak feljegyzések, hogy nem csak emberek éltek ezekkel a teljesítménynövelő szerekkel, hanem például a lovasszekér versenyekben maguknak a lovaknak is igyekeztek növelni a teljesítményüket.

A doppingolás tehát nem új keletű dolog, vagyis nem a kerékpársportban, vagy az atlétikában, vagy a súlyemelésben használtak először teljesítményfokozáshoz szükséges szereket, hanem jól látható a fenn maradt iratokból és régészeti leletekből, hogy már az Ókorban is.

Ebben a cikkemben mégis a sportolók genetikai hátterére szeretném a fókuszt irányítani . Miért jobbak a futószámokban a fekete bőrű atléták(pl. Usain Bolt), mint a

fehér bőrű társaik? Ha doppingol is valaki, nem biztos, hogy olimpiai bajnok lesz, vagyis nem minden a dopping. Mi azaz örökség, vagy mondhatjuk génnek, amivel rendelkezik egy fekete atléta, amivel egy fehér nem? S a fekete futók közül is miért gyorsabbak egyesek, mint a többiek? Ilyen atléta a fent említett Usain Bolt, akitől augusztus 22-től mindenki izgalommal várja, hogy sikerül e tripláznia a Világbajnokságon 100m-en, 200m-en és a 4x100m-es váltóban. Mi állhat Usain Bolt sikerei mögött? Mitől vált ő a világ leggyorsabb emberévé és olimpiai bajnokává ?

Hogy jobban megértsünk összefüggéseket, kezdjük a legelején.

Hogy mitől is lesz valakiből olimpiai bajnok, azt leginkább Gyurta Dániel foglalja össze a legjobban egy vele készült interjúban.

„Mit gondol, az olimpiai bajnoki címben mekkora a tehetség és mekkora a szorgalom szerepe?

- „Pontos számokat nemigen van értelme mondani, a szorgalom jobban számít. Rengeteg tehetséges gyereket látok itthon is, külföldön is. A tehetséggel élni kell, a maximumot kihozni, fáradságos munkával lehet. Egy olimpiai döntőben sok tehetséges ember van, hiszen mind a nyolcan tehetségesek. De csak egy nyerhet, aki nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is a legjobb. Nálam egy hosszú tanulási folyamat volt a mentális felkészülés. - Gyurta Dániel”

Gyurta Dániel interjújából az emberi tehetséget, a sporttehetséget emelném ki.

Mi is az a tehetség?

Dr. Czeizel Endre világhírű genetikusunk a genetikát hívta segítségül e kérdés megválaszolásához.

Őt idézve:

"Tehetség alatt az átlagot számottevően meghaladó, tehát kivételes adottságot, potenciát, ígéretet, vagyis a tehetséget értjük. De ha a tehetséges gyermek a későbbiekben ezt be is bizonyítja, vagyis veleszületett adottságait valóra váltja, akkor ő már nem ígéret ("tehetség"), hanem képességeit bizonyító "valaki".

A Sporttehetséget meghatározó faktorokból nézzünk meg néhányat.

1. Az alkat

2. Az izomzat erőssége, szerkezete, ami genetikailag mérhető.

3. Az ügyesség: A mozgás koordinálása

Ha az izom erőssége és a szerkezete genetikailag mérhető, akkor miben lehet más a feketék izom szerkezete a fehér társaikhoz? Miben különbözik a feketék izomszerkezete a más területeken élő fekete társaikhoz képest és miért?

A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kalendzsi törzsébe tartozó Kelet - Afrikai Atléták törékenyebb testalkatúak, mint a fehérek, hosszabb a lábuk, nagyobb a tüdőkapacitásuk és az izomrostjaik szerkezete jobban hasznosítja az oxigént.

A Nyugat-Afrikaiak erősebb, robbanékonyabb testtel, izomzattal rendelkeznek. A rövid távú futásokban, a kosárlabdában és az Amerikai Fociban..stb. dominálnak.

Viszont még mindig vannak kivételek, hiszen az ugrószámok közül a hármasugrásban pont 20 éve tartja Jonathan Edwards britt hármasugró 18,29 méterrel a világcsúcsot.

Dr. Czeizel Endre szerint a három nagy rassz, a feketék, fehérek és sárgák génállománya minimálisan tér el egymástól.

Milyen génhatások jellemzik mégis a fekete atlétákat, amikben mások, mint a fehér társaik. Miben más a világhírű Usain Bolt izomszerkezete a többi fekete atlétához képest.

Melyik az a „szuper gén” ami felelős Usain Bolt gyorsaságáért, s amely nincs meg minden fekete, vagy fehér atléta izmában? Vagyis van ilyen egyáltalán?

Ehhez vizsgáljuk meg a 100m-es síkfutás történelmét.

Ha van olyan egyéni sport, amely megszemélyesíti a férfias sport kiválóságát, akkor azt senki sem vitatná, hogy ez nem más, mint a 100m-es síkfutás. A 100 m-es síkfutás a zászlóshajója, a csúcsa az Olimpia atlétika számainak. De nem csak az Olimpiai Játékoknak, hanem a többi időszakos eseményeknek is, mint a Világbajnokságoknak, Nemzetközösségi Játékoknak, a Gyémánt Liga eseményeinek és más olyan regionális versenyeknek, ahol atléták jönnek össze, hogy versenyezzenek.

Az 1900-as évek korai szakaszában, amikor elkezdték feljegyezni a rekordokat, a 100 m-es síkfutás világcsúcsát azóta 19 alkalommal döntötték meg és csak 100 év leforgása alatt az időn csak 1 másodpercet tudtak lefaragni. A világcsúcs fejlődését láthatjuk alul, ahol az első 100m-es világcsúcs megdöntése látható 1912-ben és a legfrissebb világcsúcsot, amelyet 2009-ben, Berlinben a jamaikai Usain Bolt faragott le egy hihetetlen világcsúcs időre, 9,58-ra.

10.6 Donald Lippincott (USA) – 1912

10.4 Charles Paddock (USA) – 1921

10.3 Percy Williams (Kanada) – 1930

10.2 Jesse Owens (USA) – 1936

10.1 Willie Williams (USA) – 1956

10.0 Armin Hary (Nyugat-Ném.) – 1960

9.95 Jim Hines (USA) – 1968

9.93 Calvin Smith (USA) – 1983

9.92 Carl Lewis (USA) – 1988

9.90 Leroy Burrell (USA) – 1991

9.86 Carl Lewis (USA) – 1991

9.85 Leroy Burrell (USA) – 1994

9.84 Donovan Bailey (Kanada) – 1996

9.79 Maurice Greene (USA) – 1999

9.77 Asafa Powell (Jamaika) – 2005

9.74 Asafa Powell (Jamaika) – 2007

9.72 Usain Bolt (Jamaika) – 2008

9.69 Usain Bolt (Jamaika) – 2008

9.58 Usain Bolt (Jamaia) – 2009

Hogy lássuk a szám évszázad alatti fejlődését, a 2012-es londoni Olimpia 100 méteres férfi síkfutásának döntőjében Tyson Gay, aki az Amerikai Egyesült Államokért futva a negyedikként ért célba, 9,80 másodpercet futott. Ezzel az idővel aranyérmet szerzett volna és a világcsúcsot is tartotta volna az 1996-os és az azelőtti olimpiai döntőkben. Amikor Usain Bolt felállította a legfrissebb 9,58-as

világcsúcsot a 2009-es Berlini Világbajnokságon, akkor őt „természetfölöttinek” és „hihetetlennek” nevezték, mivel annyira félelmetesen dominált a többi világklasszis futóval szemben. Ugyanazon a versenyen Tyson Gay 9,71-el a második lett, amellyel, ha Usain Bolt nem lenne, akkor minden eddigi világversenyt megnyert volna.

Látva ezt a hatalmas, a Jamaikai szigetről származó embert, akinek a lépés távolsága felfalja a földet, amíg a többiek, izzadnak és kilóg a nyelvük azért, hogy utolérjék őt,egészen elképesztő.

Usain Bolt és a honfitársa,Yohan Blake 100 méteres síkfutás fölötti uralmuk óta, több teória is napvilágot látott a jamaikaiak elképesztő eredményességéről.

2012 júliusában egy érdekes cikk jelent meg a Britt napi lapban a Mail Onlineban, amely a Karib szigeteki sprint uralom témájával foglalkozott.

A cikk feltesz egy kérdést:

A világverő Usain Bolt eredményessége összeköthető a Nyugat Afrikai őseinek borzalmas megpróbáltatásaival, akik a brit rabszolga kereskedők és ültetvénytulajdonosok kezében voltak?

A rabszolgaősöket Czeizel Endre is említette az inetrjújában.

Az utóbbi években a jamaikaiak uralták a sprintszámokat a világversenyeken. Usain Bolt a 2008-as Pekingi Olimpián, majd a 2012-es Londoni Játékokon is triplázni tudott. 100m-en 200m-en, valamint 4x100 méteres váltóval is világcsúcstartó. 400 méteres távra is szerették volna elcsalogatni, hogy ott is döntse meg a világcsúcsot, amire minden esélye meglenne, hiszen minden idők második legjobb idejével (30,97s) rendelkezik 300 méteren.

Az Amerikai Mike Powell szerint, aki a tavolugrásban világcsúcstartó 8,95 méterrel az egyik interjújában azt mondta, hogy szerinte azzal a sebességgel és robbanékonysággal, amivel Usain Bolt rendelkezik, biztosan meg tudná dönteni a világcsúcsát.

Valószínűleg Usain Bolt gyorsaságát nem csak a rengeteg edzés és az új edzésmódszerek elvégzése, valamint a megfelelő táplálkozás adja.

Michael Johnson az amerikai 200 méteres síkfutás volt világcsúcstartója, aki Usain

Bolthoz hasonlóan Nyugat-Afrikai ősökkel rendelkezik, úgy véli, hogy az olyan sportolók, mint ő, vagy Usain Bolt egy egyedülálló „fegyverrel”, egy genetikai örökséggel rendelkeznek. Johnson egy TV műsorban azt állította, hogy mindazok a leszármazottak, akiknek az ősei a 16-ik században a Karib térségben rabszolgák voltak, azok Nyugat-Afrikából származtak és egy „szuper atlétikus génnel” rendelkeznek. Ez repítette a Carib sprintereket a Londoni Olimpia legfelső fokaira.

Ezzel az állításával vigyázni kell, hiszen riasztóan hasonlít a 30-as években a náci német tudósok faji felsőbbrendűségi teóriájához, amivel igazolták azt a több milliós áldozattal járó népírtást, ahol az áldozatokat „alacsonyabb rendűeknek” tekintették.

Johnson viszont azt mondta, hogy ha tabu téma is ez Amerikában, akkor is miért ne beszélhetnénk róla? Mert ezek tények.

Usain Bolt életét is hasonló hiedelmek veszik körül. Trelawny Parishban született, Jamaika területén, amelynek a helyén korábban több rabszolgaültetvények voltak.

Arra a kérdésre, hogy mi az oka a 2009-es 9,58-as világcsúcsnak, a válasz az volt Johnsontól,hogy a háttérben a rabszolgaság áll. A rabszolgák erősek voltak a kemény, fizikai munkától...és a génjeik nagyon erősek voltak.

Ezt az ellentmondásos elméletet mégis alátámasztja egy 2003-as kutatás, ahol Ausztrál kutatók felfedezték , hogy az ACTN3 nevű gén, amelynek egyik variánsa megnöveli az atléták teljesítményét az izomban.

Valójában ez egy lökést ad a sprintereknek, mivel plussz erőt ad azoknak az izomsejteknek, amelyek felelősek a gyorsaságért és a robbanékony akciókért . Kutatások kimutatták, hogy az ACTN3 gén e „sprint” variánsa gyakoribb a Jamaiaiaknál és Nyugat-Afrikai ősökkel rendelkezőknél, mint az Európai ősökkel rendelkezőknél. Ez az elmélet úgy okoskodik, hogy ez a gén ezekben az atlétákban koncentrálódik, mivel az őseik borzalmas körülmények között kerültek át a Nyugat-Afrikai fogságból a Karib térségre és váltak ott rabszolgákká.

Egy kis történelmi áttekintés!

Csak a legkeményebbek maradtak életben. 1732-ben, az egyik ilyen úton a rabszolgák több, mint 95%-a meghalt – 170 főt tereltek a hajóra, de csak 6 ember maradt életben. A hajón lévő kegyetlenségek, egészségtelen körülmények és a túlzsúfoltság is megtette a hatását.

További adatok:

Egy liverpooli kereskedelmi szindikátus tulajdonát képező rabszolga-kereskedő hajó, a Zong 1781 nyarának végén futott ki a mai Ghána fővárosából, Accrából. A hajóra a feljegyzések szerint mintegy 442 rabszolgasorba taszított afrikait zsúfoltak össze – ez nagyjából a kétszerese volt annak, amennyit egy ilyen méretű hajón szállítani szoktak.

Az Atlanti-óceánon történő hosszú átkelés során a dolgok egyre rosszabbra fordultak. A kapitány, Luke Collingwood súlyosan megbetegedett, tisztjei pedig egymással vitatkoztak ahelyett, hogy a hajó irányításával foglalkoztak volna. Ennek következtében a tervekkel ellentétben a Zong nem kötött ki Tobago szigetén, ahol az ivóvízkészleteit kellett volna feltöltenie.

Amikor aztán november 29-ére világossá vált, hogy a Zong Jamaicát is eltévesztette, egyértelmű lett: ennyi ember ellátására nincs elég víz a fedélzeten. Collingwood hidegvérű megoldást javasolt. Ha a rabszolgák a raktérben halnak szomjan, a biztosítótársaság egy fillért sem fizet utánuk – abban az esetben viszont igen, ha

valamilyen úton-módon fulladásos halállal távoznak az élők sorából. „Kevésbé kegyetlen a szerencsétlen páriákat a tengerbe dobni, mint hagyni őket még néhány napig szenvedni” – mondta a kapitány, és ezzel megszületett a döntés. A következő napokban a legénység 142 rabszolgát dobott a tengerbe, nagy részük nő és gyerek volt.

Miután a hajó végre befutott Jamaicára, a tulajdonosok rögtön benyújtották kárigényüket az „elvesztett” rabszolgák után. Az ügyből nagy sajtóvisszhangot kapó, hosszan elhúzódó bírósági tárgyalás lett. Hátborzongató módon nem a gyilkosságok megítélése miatt különböztek össze a felek, hanem csak a miatt, a legénység hibája vagy a körülmények okozták-e, hogy ehhez a "sajnálatos megoldáshoz" kellett folyamodni.

A bíró végül a biztosítótársaság javára ítélt, a rabszolgaság eltörléséért harcoló aktivisták viszont nem tudták elérni, hogy a legénység tagjai gyilkosság vádjával is bíróság elé álljanak. A nagy publicitást kapott ügy viszont sokakat állított az abolicionista mozgalom mellé, amely a következő évtizedekben előbb a rabszolga-kereskedelem korlátozását, majd – a brit fennhatóság alatt álló területeken legalábbis – a rabszolgaság betiltását is elérte.

Az 1700-as évek vége felé viszont egy másik tényező is szerepet játszott abban, hogy a rabszolgák Jamaikában elterjedtek, az pedig a „szelektív tenyésztés” volt.

Ebben az időszakban Jamaikában az importált rabszolgák ára gyors ütemben nőtt és ugyanakkor nőtt a vita arról is, hogy megszüntessék a rabszolgaszállítás barbár gyakorlatát.

Ültetvényesek azzal a leggazdaságosabb válasszal álltak elő, hogy saját rabszolgákat „tenyésztenek”. A rabszolgákat embertelen körülmények között és módszerekkel válogatták ki. 1790-ben egy jamaikai ültetvényesnél 408 rabszolgát jegyeztek, akiket foglalkoztatt (szakácsként, az ültetvényeken dolgozókként...stb.) De a legnagyobb ültetvényben 62 nőt tartottak „tenyésztés” céljából.

Ugyanebben az időben C. Carmichael írt egy röpiratot a saját „tenyésztett” rabszolgák miatt. Ebben az áll, hogy a megszületendő gyermeket válasszák el az édesanyjától, hogy az anya tudjon menni az ültetvényekre dolgozni és azok az idősebb nők, aki nem képesek a kinti munkára, azok neveljék fel a születendő gyermekeket. A gyerekeket elég hamar, amint elkezdtek tudni járni, rögtön beintegrálták az ültetvényes munkába. E feltételek mellett érthető, hogy egy erősebb populáció nevelkedett fel.

Ez vezetett ahhoz, hogy a jamaikai tudósok előálltak azzal az elmélettel, hogy a karib sprinterek ezért „különlegesek”, mivel biztosan rendelkeznek egy olyan génnel, amelynek köszönhetően az őseik is életben maradtak.

William Aiken jamaikai doktor is úgy gondolja, hogy ez egy örökség,amivel rendelkeznek a leggyorsabb Karib futók, amely a rabszolgák legfittebjeitől származik.

Okozhatja mindezt az ACTN3 nevü gén egyik variánsa?

Többen azt mondják, hogy igen, viszont vannak szkeptikusok.

Daniel MacArthur, a Sydney Egyetem Neuromuszkuláris Kutató Intézetében része volt annak a csapatnak, akik vizsgálták ennek a génnek a hatásmechanizmusát. Rájöttek, hogy hogyan stimulálja az ACTN3 gén az izomsejteket, amelyek olyan erőteljes kontrakciókhoz és aktivitásokhoz szükségesek, mint például a futáshoz.

A kutatásaik azt mutatják, az ACTN3 gént „sprint” verziója a jamaikaiakban gyakoribb – a fekete jamaikaiak 98%-a rendelekezik egy ilyen másolattal, míg azok, akik európai ősökkel rendelkeznek, azoknál ez az érték 82%. Viszont úgy gondolja, hogy ez a jamaikai sprinterek sikeressében csak igen csekély módon játszik szerepet.

A 2012-es Londoni Olimpia előtt a „ Genetic Future” nevű folyóiratban azt írja:

„ Az minden bizonnyal igaz, hogy Usain Bolt a ACTN3 nevű génnek legalább egy ilyen „sprint” variánsát hordozza, de ilyen módon akkor én magam is hordozok (mind a 6 milliárd emberrel együtt a földön), de ezt nem jelenti azt, hogy fogsz engem látni a 100 méteres döntőben, Londonban. Sajnos nekem sokkal több kell, hogy egy Olimpián szerepelhessek.”

Mac Arthur úgy gondolja, hogy az Olimpiai Játékokon elért sikerekhez nagyon sok más faktor is szükséges – kúltúrális, szociális és gazdasági faktor. A jamaikai kutatók is az eredményesség eléréséhez ebben a „kombinációban” hisznek.

Így körbe is értünk és sikerült nem megbolygatnom a doppingolás kérdését.

Személy szerint hiszek abban, hogy amit öröklünk, akár géneket azok befolyásolják a testünket. Egy orvosi vizsgálatokon is megkérdezik, hogy a családban volt e ilyen, vagy olyan betegség. Ezek mind befolyásolhatják az életünket. Ha valakinek a családjában volt alkoholista például, akkor meg van az esélye, hogy ezek aktiválódhatnak az egyén életében is, de ehhez kellenek kiváltó tényezők. Az örökség olyan mint egy mag, ami lehet szellemi és fizikai eredetű is, de hogy aktiválódik e, az mindig számtalan dologtól függ, a kultúrától, a szociális és gazdasági faktortól, a neveltetéstől...stb. Ebben egyetértek a fent leírtakkal.

A sportban viszont egyetértek Gyurta Dániel gondolataival, illetve Dr. Czeizel Endre professzorral . Az hogy Usain Bolt miért is ilyen gyors?

Befolyásolják őt is a genetikai adottságai (az öröksége), az ACTN3 gén „sprint” variánsa, amivel rendelkezik, a családi háttere, a társadalmi, kúltúrális, gazdasági és szociális faktor, a mentális képessége, az edzésmódszerek, az edző munkája. Az hogy a gyorsaságát ezeken kívül még teljesítménynövelő szereknek köszönheti, annak eldöntését az olvasóra bízom. Ha később kiderül, akkor kiderül, ha nem derül ki, akkor nem derül ki.

Míg ezeken töprengünk, addig is élvezzük a szárnyalását 2017-ben is a pályán. :)