Egy „legenda” utolsó futása

Egy „legenda” utolsó futása

 Ez a „legenda” nem lehet más, mint Usain Bolt, aki a pénteken kezdődő londoni atlétikai világbajnokságon lép utoljára pályára és valószínűleg 2017. augusztus 5-én döntőt fog futni 100 méteren.

2016-ban Rio de Janeiróban, az olimpiai játékok legnagyobb sztárja, az amarikai Michael Phelps mellett Usain Bolt lett, aki szakágában sporttörténelmet írt. A világ leggyorsabb embere a 100m és 

200 m után a jamaikai válogatottal megnyerte  a 4x100m döntőjét is.

Ezzel ő lett az első atléta, aki tripla triplázott, vagyis mindhárom számot megnyerte az egymást követő három (2008, 2012, 2016) ötkarikás játékokon. 
Így 9-szeres olimpiai bajnoknak mondhatja magát és egy elég szűk "elit" társaság tagjai közé került, mégpedig a torony magasan vezető Michael Phelps (úszó- 23 arany), Larisa Latynina (tornász - 9 arany), Paavo Nurmi (atléta - 9 arany), Mark Spitz (úszó - 9 arany) közé. 

Később kiderült, hogy az egyik váltótársa Nesta Carter doppingolt a 2008-as váltófutása alatt,  így a szabályok értelmében az egész csapatot megfosztották az olimpiai aranytól. 

Usain Bolt így 8- szoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát és ezzel az örökranglistán visszacsúszott a 12-ik helyre, amelyet most társbérletben tart Ray Ewryvel. 

A 11 db világbajnoki érmeivel (2009,2011,2013,2015) viszont toronymagasan vezet  (maga mögé utasítva Carl Lewist, aki 8x világbajnok). Mint ahogy az olimpiai aranyérmei között is hiányzik egy aranyérem, úgy a világbajnoki aranyaiból is eggyel kevesebb van. A 2011-es világbajnokságon a 100 m döntőjében kiugrott, emiatt kizárták és ezért azaz arany Johan Blake nyakába került. 

Ezeknek az aranyoknak a számát pár nap múlva viszont tovább tudja bővíteni és ha triplázik a Világbajnokságon, akkor a hamarosan 31 éves Usain Bolt 14-szeres világbajnokként és 8-szoros olimpiai bajnokként fog visszavonulni. 

 Usain Boltnak két célja volt mindig is, hogy legendává váljon és hogy ő legyen az első ember, aki 200 méteren 18 másodperccel kezdődő időt fusson. Véleményem szerint az utóbbi már nem fog sikerülni neki, de az hogy „legendává” váljon az mindenféleképpen. Eredményei korszakalkotóak, Bob Beamon-i világcsúcsok mind a két sprintszámban és a váltóban egyaránt. 

Usain Bolt megmutatta, hogy nincsenek olyan határok, amelyeket ne lehetne áttörni. Ehhez nem csak kivételes fizikumára volt szükség, hanem amit taglaltam az előző cikkemben Usain Bolt gyorsaságának titkát elemezve, a zseniális mentális erősségére is. Usain Bolt nem csak „legenda”, hanem úttörő és "látnok" is, aki elhitte hogy át lehet törni a 9,60-as és a 19,20-as határt. Ugyanolyan látnok, mint Roger Bannister, aki 1954-ben első emberként törte át 1 mérföldön a 4 perces álomhatárt. Az emberek lehetetlennek tartották, de ő hitt benne. Mivel elhitte ezért lettek azóta követői is.

Usain Bolt emberségével és lazaságával kitűnt az atlétika megszokott arculatából. Nem csak a versenyekre, hanem a közönségre is figyelt, az önkéntesektől kezdve a médiára is. A nagyszerű sportember az interjúi során is számtalanszor mosolyt csalt az emberek arcára és lopta be magát a szívükbe.

Igazi showmanné vált. Eredményei és személyisége gazdagabbá tették az atlétikát.

Méltán fog hiányozni jövőre a versenypályáról, de addig is figyeljük és elvezzük az utolsó futásait. :)

Eredményei:

100m – 9,58s világcsúcs (60m – 6,31s – a világcsúcs futás alatt)

150m (egyenes pálya)  - 14,35s világcsúcs

200m – 19,19s világcsúcs

4x100m – 36,84s világcsúcs
A váltóban utolsó emberként futott leggyorsabb 100m-re - 8,68s

300m – 30,97s

400m – 45,28s

100 m –en eddig 51 alkalommal futott 10 másodperc alatt.

Csúcssebessége – a 2009-es berlini pálya 60. és 80. métere között - 44,7 km/óra volt, amely 0,8 km/órával több a 2008–as Pekingben mért 43,9-nél.
 Usain Bolt 41 lépést tett meg a célig, így lépteinek átlagos hossza 2,44 m volt.

Érdekességek:

1. 2013-ban Argentina fővárosában, Buenos Airesben megelőzött egy buszt.

2. 2016-ban  "I Am Bolt " címmel egy dokumentum film készült Usain Bolt életéről, természetesen az ő főszereplésével.

3. Győzelmi póza a névjegyévé vált.

Isten, sport és a stressz

Isten, sport és a stressz

Gondolkoztál már azon, hogy a sport is válhat stresszfaktorrá az életedben?

Számos sportolóval találkoztam, akik kiégéshez hasonló tüneteket mutattak. Túl voltak hajszolva, vagy éppen edzéseken jól teljesítettek, de a versenyhelyzetekben, téthelyzetekben rendszerint kudarcot vallottak, vagy leblokkoltak. Ezeket a tüneteket magamon is felfedeztem a versenyidőszakokban. 

Ismerős, amikor a sport már nem okoz örömet, vagy kikapcsolódást, hanem stresszként éled át? 

Nem vagyok pszichiáter, de néhány dolognak utána kellett néznem. 

A kultúránk át van itatva teljesítményorientáltsággal, versengésekkel. Ezek mind stresszfaktorok. Ezeket az élet minden területén láthatjuk.

Meg kell néznünk,  hogy Isten eredetileg hogy gondolkozott a mozgással kapcsolatosan. Volt élsportolóként nem vetem el a versenysportot, vagy azokat a mozgásokat, ahol versenyhelyzet alakul ki, inkább az a fontos, hogy ezt egy másfajta gondolkozással nézzük és úgy végezzük, hogy abban örömünket leljük, mert így tudjuk Isten dicsőségére tenni és így meg fogjuk tapasztalni a jótékony hatásait is, amiben segítenek szabályozó funkciók is, hogy ezt egyensúlyban tartsuk.

Mindannyiunk számára fontos az egészség. Ezért sportolunk és mert jól esik. Nagyon fontos és elengedhetetlen a helyes táplálkozás is.

De mi a helyzet, ha nem helyesen eddzünk és utána fáradtabbak leszünk, mint voltunk, vagy a fent említett tünetegyütteseket fedezzük fel magunkban? Lehet az edzés is stresszfaktor?

A Biblia szerint élő kövek vagyunk, akikből egy szellemi templom épül föl, aminek a sáfárai vagyunk. 

Ahogy a fizikai templomnak is szüksége van rekonstrukcióra, vagy restaurálásra, így a mi testünknek is. Itt fontos egy dolgot megemlíteni, hogy a testünk nincs megváltva. Isten leredukálta az ember életét 120 évre.

A kérdés mindig az, hogy jól viseljük e gondját ennek az „élő kőnek” ami a testünk? Uralmat veszünk e fölötte?

Mivel Isten dicsősége vagyunk és uralkodásra lettünk teremtve, ezért fontos, hogy foglalkozzunk a testünkkel és uralmat kell vennünk fölötte is.

Sok keresztény az 1 Timóteus 4:8-at lebegteti meg, hogy a test gyakorlásának kevés haszna van. Sajnos ezért sokan gyerekestül öntik ki a fürdővizet és nem gyakorolják a testmozgást, így nem is élik át a pozitív hatásait.

A testmozgást kétféle gondolkodással lehet értelmezni.

Az egyik a görög gondolkodás (nyugati gondolkodás), amiből az egész olimpiai eszme kialakult, amelynek a része a versenysport. Hármas jelszava a „gyorsabban, magasabbra, erősebben” .

A másik viszont a héber gondolkodás (keleti gondolkodás), ahol nem a teljesítmény számít, ahol nincs versengés, hanem a mozgás öröme számít és az együtt átélt sikerek.

Az utóbbi gondolkodás mutatja be leginkább azt, ahogy Isten gondolkodik a mozgásról és hogy Ő gyönyörködik bennünk, amikor játszunk, vagy mozgunk és élvezzük egymás társaságát. Ez egy sokkal mélyebb, az identitásunkból fakadó tevékenység.

Meg vagyok róla győződve, hogy az élsportot is lehet ezzel a gondolkodással űzni. Akiknek ez sikerül, azok lesznek az igazi példák a sportban és a magánéletben is.

Mellette nőttem fel, mint gyermek az apja mellett, naponta bennem lelte örömét, előtte játszottam és örültem szüntelen.
Példabeszédek 8:30

A cél tehát az, hogy a mozgás örömet okozzon.

Hogyan bizonyítható ez fizikális szinten?

Mivel a testünk nincs megváltva, ezért nem tudunk mentesek lenni a stressztől, ezért Isten szabályozó funkciókat és hormonokat alkotott belénk. A stressz folyamatában például kortizol , úgynevezett stresszhormon termelődik az agyunkban, tehát át fog minket segíteni egy adott szituáción, vagy életkörülményen, amely stresszel, aggodalommal, vagy nyugtalansággal jár. Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsára.

Miért fontos ezt a hormont megemlíteni?

Ez a hormon szinte minden szinten nagyon fontos a szervezet működésében.

Számos létfontosságú feladata van:

•            Gyors energialöketet ad
•            Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
•            Szabályozza az inzulint és a glükózt
•            Immun funkciókra van hatással
•            Szabályozza az anyagcserét
•            Gyulladáscsökkentő hatású
•            Növeli a fájdalomküszöböt
•            Javítja a memóriafunkciókat
•            A fehérjék, cukrok, zsírok felhasználását szabályozza.

Mindannyiunknak máshol van az ingerküszöbünk a stressztűrő képességünkben.

Egy biztos, hogy mindannyiunkban termelődnek a fent említett hormonok.

Ha túlműködés, vagy alulműködés történik a kortizol kibocsátásában, akkor ez a testünkre negatív hatással van, ezért nagyon fontos, hogy milyen ingereket fogadunk be.

A túledzés, vagy az alacsony kalóriájú diéta hatására is megemelkedhet a kortizol szint, ami a leptin érzékenységet csökkenti az agyban. A leptin az a hormon, amely az agynak jelzi a testzsír mennyiségét. Ha ezt megzavarjuk, akkor akár nagy intenzitású edzés alatt sem fog történni súlyvesztés, fogyás.

Magyarul a testünk ezt stresszként fogja értelmezni. Ez jó hír azok számára, akik fogyni akarnak. Szokták mondani szakkönyvek, hogy a szírégető pulzustartomány 130-150 között van, valamint a zsírégető tartomány 30-40 perc folyamatos edzés során aktiválódik, amit később már rövidebb idő alatt is lehet aktiválni.

Így van kitalálva a szervezetünk, hogy igazából azok a mozgásformák, edzésfajták, akár játékos formában okoznak pozitív hatásokat a szervezetünkben, akár az egészséges fogyást is, ahol minimális a stressz.

A teljesség igénye nélkül néhány jó tanács, hogy mire figyeljünk oda a sportolásnál, hogy ne váljon stresszfaktorrá.

•  A testépítés világa jól ismeri a kortizol hatásait, ezért hogy a mutató ne lengjen túl és ne okozzon a túlzott edzésintenzitás izomleépülést, ezért külső szerek segítségére folyamodnak, mint pl. fehérjék, aminósavak bevitele.
• Fontos az edzések közötti pihenő időszak megtartása, mert ilyenkor fejlődik a szervezet, szuperkompenzálódik.
• Vissza kell szerezni a mozgás örömét. Élvezni kell.
• Új célokat kell kitűzni.
• Aktív pihenéseket kell beszúrni (kirándulások, biciklizés...stb.)
• Tegyük játékossá
• Csapatjátékok (főleg az egyéni sportolóknak)
• Versenyhelyzeteket csökkentsük
• Motiváljuk, biztassuk egymást (közösség)
• Hallgassunk zenét
• Fokozatosság elve
• Határok felállítása
• Bemelegítés
• Pozitív gondolatok

Ha bölcsen sportolunk, akkor  az agyunkban is változásokat hoz létre: fokozza az általános jóérzést okozó endorfin felszabadulását (boldogsághormon), amely segít elnyomni a fáradtságot és a kimerültséget is, valamint a szerotonint, amely javítja a hangulatot.

Erre mindannyiunknak szükségünk van. A stresszt nem tudjuk kiiktatni teljesen,  de a gondolkodásunkat meg tudjuk változtatni és határokat tudunk felállítani.

Ez egy folyamat, de megéri és akkor már nem cél lesz a sport, hanem eszköz arra nézve, hogy az örömöt megtaláljuk az életben.