„Mitől”
olyan gyors Usain Bolt?
Biztos vagyok benne, hogy már sokunk elgondolkozott azon, hogy mitől olyan gyors Usain Bolt. Ha a leplet nem is tudom teljesen lehúzni, de bizonyára ki tudom szélesíteni az olvasó látókörét ezzel a témával kapcsolatosan.
2016. augusztus 5-e és 21-e között rendezték meg Rio de Janeiróban az olimpiai játékokat, amelynek az egyik legnagyobb sztárja az amarikai Michael Phelps mellett a jamaikai Usain Bolt lett, aki szakágában sporttörténelmet írt. A világ leggyorsabb embere a 100 és 200 m után a jamaikai válogatottal megnyerte a 4x100m döntőjét is.
Ezzel ő lett az első atléta, aki tripla triplázott, vagyis mindhárom számot megnyerte egymást követő három ötkarikás játékokon. Így 9-szeres olimpiai bajnoknak mondhatja magát és egy elég szűk "elit" társaság tagjai közé került, mégpedig a torony magasan vezető Michael Phelps (úszó- 23 arany), Larisa Latynina (tornász - 9 arany), Paavo Nurmi (atléta - 9 arany), Mark Spitz (úszó - 9 arany) közé.
A fantasztikus sportember minden okkal mondhatta magára ezután, hogy mindent elért és "legendává" vált, amely mindig is a célja volt.
Ahogy minden csoda három napig tart, Usain Bolt csak néhány hónapig élvezhette ezt a fantasztikus hírnevet, míg 2017 januárjában nyilvánosságra hozták, hogy 2008-ban Pekingben a 4x100m váltó egyik tagja Nesta Carter pozitív doppingtesztet produkált. A szabályok értelmében így nem csak ő, hanem a váltó összes tagjának búcsúznia kell az olimpiai aranyéremtől.
Usain Bolt szívszorítónak tartotta ezt a történetet, de ugyanakkor több helyen azt nyilatkozta, hogyha vissza kell adnia az aranyérmet, akkor ez nem okoz neki problémát.
Így 8- szoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát és ezzel az örökranglistán visszacsúszott a 12-ik helyre, amelyet most társbérletben tart Ray Ewryvel.
2017-ben még mindig fog versenyezni Usain Bolt és a londoni világbajnokságon fogja befejezni a pályafutását a hamarosan 31 éves 11x világbajnok és 8x olimpiai bajnok atléta.
Felmerülhet bennünk a kérdés, ha Nesta Carter lebukott 2008-as váltófutásában, akkor Usain Bolt nem fog a jövőben lebukni?
Ha visszatekintünk a pályafutására, akkor már számtalanszor vádolták meg őt doppingolással, de ha gyanú is lépett fel, akkor is mindig valaki tisztára mosta.
2015.augusztusában rendezték meg Pekingben az Atlétikai Világbajnokságot. Talán nem véletlen, hogy
pont előtte robbant fel egy újabb „dopping bomba”, ahol az angol Sunday Times és a német ARD/WDR tényfeltáró anyagát vizsgálja jelenleg is a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA). A tényfeltáró anyag szerint 2001 és 2012 között az olimpiákon és
világbajnokságokon kiosztott 55 atlétikai aranyérmet és 146 érmet szereztek meg
gyanús, doppingolásra utaló módon a versenyzők. Még ugyanebben a cikkben már a
nyilvánosság elé hozták, hogy a jamaikai Usain Bolt és a Britt Moh Farah
tiszta.
Nem foglalok
álláspontot a doppingolások kérdésében, hogy ki doppingol, ki nem, de ezek
mindenesetre érdekes egybeesések.
Azt láthatjuk, hogy amióta a kimagasló
emberi teljesítmény dicsőséget és rangot jelent egy társadalomban és magának az
országnak, az emberek valamilyen természetes vagy
mesterséges szerrel próbálják
szervezetüket a mindennapi feladataik ellátásához szükségesnél nagyobb
teljesítményre késztetni.
Már a görögök
történelmében az ókori olimpián is megjelent a teljesítmény fokozása, ahol a
sportolók hittek abban, hogy különböző állati és növényi eredetű szerek
fogyasztása javítja képességeiket, de arról is vannak feljegyzések, hogy nem
csak emberek éltek ezekkel a teljesítménynövelő szerekkel, hanem például a
lovasszekér versenyekben maguknak a lovaknak is igyekeztek növelni a
teljesítményüket.
A doppingolás
tehát nem új keletű dolog, vagyis nem a kerékpársportban, vagy az atlétikában,
vagy a súlyemelésben használtak először teljesítményfokozáshoz szükséges
szereket, hanem jól látható a fenn maradt iratokból és régészeti leletekből, hogy
már az Ókorban is.
Ebben a cikkemben mégis a sportolók genetikai
hátterére szeretném a fókuszt irányítani . Miért jobbak a futószámokban a
fekete bőrű atléták(pl. Usain Bolt), mint a
fehér bőrű társaik? Ha doppingol is valaki, nem
biztos, hogy olimpiai bajnok lesz,
vagyis nem minden a dopping. Mi azaz örökség, vagy mondhatjuk génnek, amivel rendelkezik egy fekete atléta, amivel
egy fehér nem? S a fekete futók közül is miért gyorsabbak egyesek, mint a
többiek? Ilyen atléta a fent említett Usain Bolt, akitől augusztus 22-től
mindenki izgalommal várja, hogy sikerül e tripláznia a Világbajnokságon
100m-en, 200m-en és a 4x100m-es váltóban. Mi állhat Usain Bolt sikerei mögött? Mitől
vált ő a világ leggyorsabb emberévé és olimpiai bajnokává ?
Hogy jobban
megértsünk összefüggéseket, kezdjük a legelején.
Hogy mitől is lesz
valakiből olimpiai bajnok, azt leginkább Gyurta
Dániel foglalja össze a legjobban egy vele készült interjúban.
„Mit gondol, az
olimpiai bajnoki címben mekkora a tehetség és mekkora a szorgalom szerepe?
-
„Pontos
számokat nemigen van értelme mondani, a szorgalom jobban számít. Rengeteg
tehetséges gyereket látok itthon is, külföldön is. A tehetséggel élni kell, a
maximumot kihozni, fáradságos munkával lehet. Egy olimpiai döntőben sok
tehetséges ember van, hiszen mind a nyolcan tehetségesek. De csak egy nyerhet,
aki nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is a legjobb. Nálam egy hosszú
tanulási folyamat volt a mentális felkészülés. - Gyurta Dániel”
Gyurta Dániel interjújából
az emberi tehetséget, a sporttehetséget emelném ki.
Mi is az a
tehetség?
Dr. Czeizel Endre világhírű genetikusunk a
genetikát hívta segítségül e kérdés megválaszolásához.
Őt idézve:
"Tehetség alatt az
átlagot számottevően meghaladó, tehát kivételes adottságot, potenciát,
ígéretet, vagyis a tehetséget értjük. De ha a tehetséges gyermek a későbbiekben
ezt be is bizonyítja, vagyis veleszületett adottságait valóra váltja, akkor ő
már nem ígéret ("tehetség"), hanem képességeit bizonyító
"valaki".
A Sporttehetséget
meghatározó faktorokból nézzünk meg néhányat.
1. Az alkat
2. Az izomzat
erőssége, szerkezete, ami genetikailag
mérhető.
3. Az ügyesség: A
mozgás koordinálása
Ha az izom
erőssége és a szerkezete genetikailag mérhető, akkor miben lehet más a feketék
izom szerkezete a fehér társaikhoz? Miben különbözik a feketék izomszerkezete a
más területeken élő fekete társaikhoz képest és miért?
A genetikai vizsgálatok
kimutatták, hogy a kalendzsi törzsébe tartozó Kelet - Afrikai Atléták
törékenyebb testalkatúak, mint a fehérek, hosszabb a lábuk, nagyobb a
tüdőkapacitásuk és az izomrostjaik szerkezete jobban hasznosítja az oxigént.
A Nyugat-Afrikaiak
erősebb, robbanékonyabb testtel, izomzattal rendelkeznek. A rövid távú
futásokban, a kosárlabdában és az Amerikai Fociban..stb. dominálnak.
Viszont még mindig
vannak kivételek, hiszen az ugrószámok közül a hármasugrásban pont 20 éve
tartja Jonathan Edwards britt hármasugró 18,29 méterrel a világcsúcsot.
Dr. Czeizel Endre
szerint a három nagy rassz, a feketék, fehérek és sárgák génállománya
minimálisan tér el egymástól.
Milyen génhatások
jellemzik mégis a fekete atlétákat, amikben mások, mint a fehér társaik. Miben
más a világhírű Usain Bolt izomszerkezete a többi fekete atlétához képest.
Melyik az a
„szuper gén” ami felelős Usain Bolt gyorsaságáért, s amely nincs meg minden
fekete, vagy fehér atléta izmában? Vagyis van ilyen egyáltalán?
Ehhez vizsgáljuk
meg a 100m-es síkfutás történelmét.
Ha van olyan
egyéni sport, amely megszemélyesíti a férfias sport kiválóságát, akkor azt
senki sem vitatná, hogy ez nem más, mint a 100m-es síkfutás. A 100 m-es
síkfutás a zászlóshajója, a csúcsa az
Olimpia atlétika számainak. De nem csak az Olimpiai Játékoknak, hanem a többi időszakos
eseményeknek is, mint a Világbajnokságoknak, Nemzetközösségi Játékoknak, a
Gyémánt Liga eseményeinek és más olyan regionális versenyeknek, ahol atléták
jönnek össze, hogy versenyezzenek.
Az 1900-as évek
korai szakaszában, amikor elkezdték feljegyezni a rekordokat, a 100 m-es síkfutás világcsúcsát azóta 19
alkalommal döntötték meg és csak 100 év leforgása alatt az időn csak 1
másodpercet tudtak lefaragni. A világcsúcs fejlődését láthatjuk alul, ahol az
első 100m-es világcsúcs megdöntése látható 1912-ben és a legfrissebb
világcsúcsot, amelyet 2009-ben, Berlinben a jamaikai Usain Bolt faragott le egy
hihetetlen világcsúcs időre, 9,58-ra.
10.6 Donald Lippincott (USA) – 1912
10.4 Charles Paddock (USA) – 1921
10.3 Percy Williams (Kanada) – 1930
10.2
Jesse Owens (USA) – 1936
10.1 Willie Williams (USA) – 1956
10.0 Armin Hary (Nyugat-Ném.) – 1960
9.95 Jim Hines (USA) – 1968
9.93 Calvin Smith (USA) – 1983
9.92 Carl Lewis (USA) – 1988
9.90 Leroy Burrell (USA) – 1991
9.86 Carl Lewis (USA) – 1991
9.85 Leroy Burrell (USA) – 1994
9.84 Donovan Bailey (Kanada) – 1996
9.79 Maurice Greene (USA) – 1999
9.77 Asafa Powell (Jamaika) – 2005
9.74 Asafa Powell (Jamaika) – 2007
9.72 Usain Bolt (Jamaika) – 2008
9.69 Usain Bolt (Jamaika) – 2008
9.58 Usain Bolt (Jamaia) – 2009
Hogy lássuk a szám
évszázad alatti fejlődését, a 2012-es londoni Olimpia 100 méteres férfi
síkfutásának döntőjében Tyson Gay, aki az Amerikai Egyesült Államokért futva
a negyedikként ért célba, 9,80
másodpercet futott. Ezzel az idővel aranyérmet szerzett volna és a világcsúcsot
is tartotta volna az 1996-os és az azelőtti olimpiai döntőkben. Amikor Usain
Bolt felállította a legfrissebb 9,58-as
világcsúcsot a 2009-es Berlini Világbajnokságon, akkor őt
„természetfölöttinek” és „hihetetlennek” nevezték, mivel annyira félelmetesen
dominált a többi világklasszis futóval szemben. Ugyanazon a versenyen Tyson Gay
9,71-el a második lett, amellyel, ha Usain Bolt nem lenne, akkor minden eddigi
világversenyt megnyert volna.
Látva ezt a hatalmas, a Jamaikai szigetről származó embert, akinek
a lépés távolsága felfalja a földet, amíg a többiek, izzadnak és kilóg a
nyelvük azért, hogy utolérjék őt,egészen elképesztő.
Usain Bolt és a
honfitársa,Yohan Blake 100 méteres síkfutás fölötti uralmuk óta, több teória is
napvilágot látott a jamaikaiak elképesztő eredményességéről.
2012 júliusában
egy érdekes cikk jelent meg a Britt napi lapban a Mail Onlineban, amely a
Karib szigeteki sprint uralom témájával foglalkozott.
A cikk feltesz egy
kérdést:
A világverő Usain
Bolt eredményessége összeköthető a
Nyugat Afrikai őseinek borzalmas megpróbáltatásaival, akik a brit
rabszolga kereskedők és ültetvénytulajdonosok kezében voltak?
A rabszolgaősöket Czeizel
Endre is említette az inetrjújában.
Az utóbbi években
a jamaikaiak uralták a sprintszámokat a világversenyeken. Usain Bolt a 2008-as
Pekingi Olimpián, majd a 2012-es Londoni Játékokon is triplázni tudott. 100m-en
200m-en, valamint 4x100 méteres váltóval is világcsúcstartó. 400 méteres távra
is szerették volna elcsalogatni, hogy ott is döntse meg a világcsúcsot, amire
minden esélye meglenne, hiszen minden idők második legjobb idejével (30,97s)
rendelkezik 300 méteren.
Az Amerikai
Mike Powell szerint, aki a tavolugrásban világcsúcstartó 8,95 méterrel az egyik
interjújában azt mondta, hogy szerinte azzal a sebességgel és
robbanékonysággal, amivel Usain Bolt rendelkezik, biztosan meg tudná dönteni a
világcsúcsát.
Valószínűleg Usain
Bolt gyorsaságát nem csak a rengeteg edzés és az új edzésmódszerek elvégzése,
valamint a megfelelő táplálkozás adja.
Michael Johnson az
amerikai 200 méteres síkfutás volt világcsúcstartója, aki Usain
Bolthoz hasonlóan Nyugat-Afrikai ősökkel
rendelkezik, úgy véli, hogy az olyan sportolók, mint ő, vagy Usain Bolt egy
egyedülálló „fegyverrel”, egy genetikai örökséggel rendelkeznek. Johnson egy TV
műsorban azt állította, hogy mindazok a leszármazottak, akiknek az ősei a 16-ik
században a Karib térségben rabszolgák voltak, azok Nyugat-Afrikából származtak
és egy „szuper atlétikus génnel” rendelkeznek. Ez repítette a Carib
sprintereket a Londoni Olimpia legfelső fokaira.
Ezzel az
állításával vigyázni kell, hiszen riasztóan hasonlít a 30-as években a náci
német tudósok faji felsőbbrendűségi teóriájához, amivel igazolták azt a több
milliós áldozattal járó népírtást, ahol az áldozatokat „alacsonyabb rendűeknek”
tekintették.
Johnson viszont azt
mondta, hogy ha tabu téma is ez Amerikában, akkor is miért ne beszélhetnénk
róla? Mert ezek tények.
Usain Bolt életét
is hasonló hiedelmek veszik körül. Trelawny Parishban született, Jamaika
területén, amelynek a helyén korábban
több rabszolgaültetvények voltak.
Arra a kérdésre,
hogy mi az oka a 2009-es 9,58-as világcsúcsnak, a válasz az volt Johnsontól,hogy a háttérben a rabszolgaság áll. A
rabszolgák erősek voltak a kemény, fizikai munkától...és a génjeik nagyon
erősek voltak.
Ezt az
ellentmondásos elméletet mégis alátámasztja egy 2003-as kutatás, ahol Ausztrál
kutatók felfedezték , hogy az ACTN3 nevű gén, amelynek egyik variánsa megnöveli
az atléták teljesítményét az izomban.
Valójában ez egy
lökést ad a sprintereknek, mivel plussz erőt ad azoknak az izomsejteknek,
amelyek felelősek a gyorsaságért és a robbanékony akciókért . Kutatások
kimutatták, hogy az ACTN3 gén e „sprint” variánsa gyakoribb a Jamaiaiaknál és
Nyugat-Afrikai ősökkel rendelkezőknél, mint az Európai ősökkel rendelkezőknél.
Ez az elmélet úgy okoskodik, hogy ez a gén ezekben az atlétákban
koncentrálódik, mivel az őseik borzalmas körülmények között kerültek át a
Nyugat-Afrikai fogságból a Karib térségre és váltak ott rabszolgákká.
Egy kis történelmi
áttekintés!
Csak a legkeményebbek maradtak
életben. 1732-ben, az egyik ilyen úton a
rabszolgák több, mint 95%-a meghalt – 170 főt tereltek a hajóra, de csak 6
ember maradt életben. A hajón lévő kegyetlenségek, egészségtelen körülmények és
a túlzsúfoltság is megtette a hatását.
További adatok:
Egy liverpooli
kereskedelmi szindikátus tulajdonát képező rabszolga-kereskedő hajó, a Zong
1781 nyarának végén futott ki a mai Ghána fővárosából, Accrából. A hajóra a
feljegyzések szerint mintegy 442 rabszolgasorba taszított afrikait zsúfoltak
össze – ez nagyjából a kétszerese volt annak, amennyit egy ilyen méretű hajón
szállítani szoktak.
Az Atlanti-óceánon történő hosszú átkelés
során a dolgok egyre rosszabbra fordultak. A kapitány, Luke Collingwood
súlyosan megbetegedett, tisztjei pedig egymással vitatkoztak ahelyett, hogy a
hajó irányításával foglalkoztak volna. Ennek következtében a tervekkel
ellentétben a Zong nem kötött ki Tobago szigetén, ahol az ivóvízkészleteit
kellett volna feltöltenie.
Amikor aztán
november 29-ére világossá vált, hogy a Zong Jamaicát is eltévesztette,
egyértelmű lett: ennyi ember ellátására nincs elég víz a fedélzeten.
Collingwood hidegvérű megoldást javasolt. Ha a rabszolgák a raktérben halnak
szomjan, a biztosítótársaság egy fillért sem fizet utánuk – abban az esetben
viszont igen, ha
valamilyen úton-módon fulladásos halállal távoznak az élők
sorából. „Kevésbé kegyetlen a szerencsétlen
páriákat a tengerbe dobni, mint hagyni őket még néhány napig szenvedni” –
mondta a kapitány, és ezzel megszületett a döntés. A következő napokban a
legénység 142 rabszolgát dobott a tengerbe, nagy részük nő és gyerek volt.
Miután a hajó
végre befutott Jamaicára, a tulajdonosok rögtön benyújtották kárigényüket az
„elvesztett” rabszolgák után. Az ügyből nagy sajtóvisszhangot kapó, hosszan
elhúzódó bírósági tárgyalás lett. Hátborzongató módon nem a gyilkosságok
megítélése miatt különböztek össze a felek, hanem csak a miatt, a legénység
hibája vagy a körülmények okozták-e, hogy ehhez a "sajnálatos
megoldáshoz" kellett folyamodni.
A bíró végül a
biztosítótársaság javára ítélt, a rabszolgaság eltörléséért harcoló aktivisták
viszont nem tudták elérni, hogy a legénység tagjai gyilkosság vádjával is
bíróság elé álljanak. A nagy publicitást kapott ügy viszont sokakat állított az
abolicionista mozgalom mellé, amely a következő évtizedekben előbb a
rabszolga-kereskedelem korlátozását, majd – a brit fennhatóság alatt álló
területeken legalábbis – a rabszolgaság betiltását is elérte.
Az 1700-as évek
vége felé viszont egy másik tényező is szerepet játszott abban, hogy a
rabszolgák Jamaikában elterjedtek, az pedig a „szelektív tenyésztés” volt.
Ebben az
időszakban Jamaikában az importált
rabszolgák ára gyors ütemben nőtt és ugyanakkor nőtt a vita arról is, hogy megszüntessék
a rabszolgaszállítás barbár gyakorlatát.
Ültetvényesek azzal
a leggazdaságosabb válasszal álltak elő, hogy
saját rabszolgákat „tenyésztenek”. A rabszolgákat embertelen körülmények
között és módszerekkel válogatták ki. 1790-ben egy jamaikai ültetvényesnél 408
rabszolgát jegyeztek, akiket foglalkoztatt (szakácsként, az ültetvényeken dolgozókként...stb.)
De a legnagyobb ültetvényben 62 nőt tartottak „tenyésztés” céljából.
Ugyanebben az időben C. Carmichael írt egy
röpiratot a saját „tenyésztett” rabszolgák miatt. Ebben az áll, hogy a
megszületendő gyermeket válasszák el az édesanyjától, hogy az anya tudjon menni
az ültetvényekre dolgozni és azok az idősebb nők, aki nem képesek a kinti
munkára, azok neveljék fel a születendő gyermekeket. A gyerekeket elég hamar,
amint elkezdtek tudni járni, rögtön beintegrálták az ültetvényes munkába. E feltételek mellett
érthető, hogy egy erősebb populáció nevelkedett fel.
Ez vezetett ahhoz,
hogy a jamaikai tudósok előálltak azzal az elmélettel, hogy a karib sprinterek
ezért „különlegesek”, mivel biztosan rendelkeznek egy olyan génnel, amelynek
köszönhetően az őseik is életben maradtak.
William Aiken jamaikai doktor is úgy gondolja, hogy ez egy örökség,amivel rendelkeznek a
leggyorsabb Karib futók, amely a
rabszolgák legfittebjeitől származik.
Okozhatja mindezt
az ACTN3 nevü gén egyik variánsa?
Többen azt
mondják, hogy igen, viszont vannak szkeptikusok.
Daniel MacArthur,
a Sydney Egyetem Neuromuszkuláris Kutató Intézetében része volt annak a
csapatnak, akik vizsgálták ennek a génnek a hatásmechanizmusát. Rájöttek, hogy
hogyan stimulálja az ACTN3 gén az
izomsejteket, amelyek olyan erőteljes kontrakciókhoz és aktivitásokhoz
szükségesek, mint például a futáshoz.
A kutatásaik azt
mutatják, az ACTN3 gént „sprint” verziója a jamaikaiakban gyakoribb – a fekete
jamaikaiak 98%-a rendelekezik egy ilyen másolattal, míg azok, akik európai ősökkel rendelkeznek,
azoknál ez az érték 82%. Viszont úgy gondolja, hogy ez a jamaikai sprinterek
sikeressében csak igen csekély módon játszik szerepet.
A 2012-es Londoni
Olimpia előtt a „ Genetic Future” nevű folyóiratban azt írja:
„ Az minden
bizonnyal igaz, hogy Usain Bolt a ACTN3 nevű génnek legalább egy ilyen „sprint”
variánsát hordozza, de ilyen módon akkor én magam is hordozok (mind
a 6 milliárd emberrel együtt a földön), de ezt nem jelenti azt, hogy fogsz
engem látni a 100 méteres döntőben, Londonban. Sajnos nekem sokkal több kell,
hogy egy Olimpián szerepelhessek.”
Mac Arthur úgy
gondolja, hogy az Olimpiai Játékokon
elért sikerekhez nagyon sok más faktor is szükséges – kúltúrális, szociális és
gazdasági faktor. A jamaikai kutatók is az eredményesség eléréséhez ebben a „kombinációban”
hisznek.
Így körbe is
értünk és sikerült nem megbolygatnom a doppingolás kérdését.
Személy szerint
hiszek abban, hogy amit öröklünk, akár géneket azok befolyásolják a testünket.
Egy orvosi vizsgálatokon is megkérdezik, hogy a családban volt e ilyen, vagy
olyan betegség. Ezek mind befolyásolhatják az életünket. Ha valakinek a
családjában volt alkoholista például, akkor meg van az esélye, hogy ezek aktiválódhatnak
az egyén életében is, de ehhez kellenek kiváltó tényezők. Az örökség olyan mint
egy mag, ami lehet szellemi és fizikai eredetű is, de hogy aktiválódik e, az
mindig számtalan dologtól függ, a kultúrától, a szociális és gazdasági
faktortól, a neveltetéstől...stb. Ebben egyetértek a fent leírtakkal.
A sportban viszont
egyetértek Gyurta Dániel gondolataival, illetve Dr. Czeizel Endre professzorral
. Az hogy Usain Bolt miért is ilyen gyors?
Befolyásolják őt
is a genetikai adottságai (az öröksége), az ACTN3 gén „sprint” variánsa, amivel
rendelkezik, a családi háttere, a társadalmi,
kúltúrális, gazdasági és szociális faktor, a mentális képessége, az
edzésmódszerek, az edző munkája. Az hogy a gyorsaságát ezeken kívül még
teljesítménynövelő szereknek köszönheti, annak eldöntését az olvasóra bízom. Ha
később kiderül, akkor kiderül, ha nem derül ki, akkor nem derül ki.
Míg ezeken
töprengünk, addig is élvezzük a szárnyalását 2017-ben is a pályán. :)
Felhasznált
irodalom: „ More than human” folyóirat
